2020. október 20., kedd

Elkezdek mesélni IV.


...És Isten akkor parancsolt megálljt...

Akkoriban kezdtem el ismét a You Version Bible appot használni. Az app minden napra egy igeverset tesz ki legfelülre, hogy ha belépsz, akkor mindenképpen lásd. Egyik nap ez volt a napi igevers:

Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? Hiszen az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését. Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg.

Példabeszédek 5:20-22.

Pontosabban, csak annyi, hogy saját bűnei fogják meg a bűnöst. De én rákerestem a teljes igeszakaszra, és ez volt az a három vers, ami a leginkább megragadott. Azt ismételgettem, hogy a saját vétkei kötözik meg. Ha a saját vétkeim kötöznek meg, akkor a saját kísértésem is. És ahhoz, hogy ne legyek megkötözött kell, hogy valóban akarjam a változást. Lemondva a vágyakozás azon részéről, amely bizarr módon még vonzó is – ugyanis akkor fogalmaztam meg, hogy vágyakozni jól eső érzés, csak a hiány az, ami fáj. Hát így jutottam el – így juttatott el Isten addig, hogy valóban akarjam a változást, akarjak tenni érte, és ne csak rinyáljak miatta, hogy milyen nehéz.

Előtte is tudtam már, hogy változásra van szükségem – a felhalmozott stressz miatt közel 10 kilót fogytam – de nemigen tudtam már, hogy mit is tehetnék. A testem mintha folyton csak emlékeztetni akart volna. Akkor határoztam el, hogy teszek ellene. Ennek volt az első lépése, hogy megírtam az első blogbejegyzésemet. Aztán szembe került velem egy bibliodráma kurzus melynek a címe perspektíva váltás volt. Azt mondtam magamban – Igen Istenem – ez kell nekem...

2020. október 19., hétfő

Elkezdek mesélni III.



Kedves Olvasók!

A teljes történetemet fogom megosztani, de azért hogy ne legyen iszonyatosan hosszú, részekre bontottam, amit az elkövetkezendő napokban osztok majd meg.

2015. nyár. Ekkor lépett az életembe a vágy. Az akkori legjobb barátnőm férjhez ment, és nekem hiányzott a vele való szoros és hát-nyaksimit is magába foglaló kapcsolatom. Elképzelhető, hogy ez vezetett a Vágyhoz (ezt mind a mai napig így hívom). És akkor elkezdődött egy belső szélmalomharc. Akartam is szabadulni, meg nem is. Édes volt a fantáziálás, hogy elképzeljem magamat egy nő karjaiban 0-24-ben. De elkeserítő volt a hiány, hogy ez nem történhet meg. Friss házas voltam, és komolyan veszem a hitem, igyekszem nem tenni semmi olyat, ami Isten ellen lenne. A szexuális bűnök mégis olyanok, amiknek nagyon nehezen tudok ellenállni. Kezdődött ez a pornónézéssel, aztán a homoerotikus vággyal folytatódott. Még mindig vannak kísértéseim – erről később majd írok – de azokat kisebb kaliberűnek érzem, mint magát a Vágyat. Mert volt olyan, hogy megfizethető prostit kerestem a neten, aki hajlandó nőkkel is foglalkozni. Azt hiszem ez volt az egyik mélypont. Nem kerestem fel végül egyetlen szakmabelit sem.

Az elején kielégíteni akartam a Vágyat. Bármi történhetett, csak konkrét megcsalás nem. Így aztán néztem melegpornót, olvastam erotikus történeteket, fantáziáltam, önkielégítettem. Bármit csináltam, ami nem konkrét megcsalás volt, de akkori értékítéletem szerint enyhíti a vágyakozást. Aztán ezek után az alkalmak után jött a már jól ismert bűntudat:

Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.

Mt. 5:27-28.

Így ment ez évekig. Az elején enyhébb volt a kísértés, aztán ahogy teltek az évek, egyre intenzívebbé vált. A gyermekeimmel szemben való aktív odafigyelésből is elvett, mert a 3. év végére többször volt olyan, hogy már napközben sem bírtam, nem arra gondolni, hogy kéne valaki, aki testileg – lelkileg kényeztet. De minimum testileg.

És Isten akkor parancsolt megálljt....

2020. október 10., szombat

Eltelt egy év

Döbbenten láttam, hogy több, mint egy év telt el, hogy írtunk volna Olvasóinknak.

Véleményem szerint ez nem azért van így, mert ne lenne már mit mondani. Inkább csak azért, mert ha végiggondoljuk ezt az egy évet, akkor be kell vallani, hogy rengeteg dolog történt. Legalábbis velem igen. És azt is meg kell valljam, hogy nehezen szánom rá magamat az írásra. Ahhoz átgondoltság, egyben sok idő szükséges, aminek sajnos híján vagyok.

Szeretném, ha a kedves Olvasók elnéznék ezt a mulasztást nekem - nekünk (a blog íróinak).

Itt a vírushelyzet, és gondolom, az új olvasóknak érezhető volt a nehézség, hogy ha már eldöntötték, hogy tartózkodnak a szexuális kísértésüktől, akkor megmaradjanak az elhatározásuknál. Reményem, hogy talán más szintén pornóellenes oldalon találtak bátorítást, józanító írást a maguk számára.

Ha valaki nem ismerne ilyesmiket most ez a kettő jut eszembe:

https://777blog.hu/?s=porn%C3%B3

http://arrivera.hu/

Hamarosan személyes történettel érkezem.

Will