2018. augusztus 16., csütörtök

Imakérés

Sziasztok!

Gréta kéri, hogy az önkielégítés és pornó feletti győzelemért imádkozzunk érte!

Kedves Gréta! Tudom, hogy nagyon nehéznek érzed ezt a terhet, de az Úr segíteni fog a terhet cipelni és letenni végleg. Mi itt a blog közösségével mind ezekkel a problémákkal küzdöttünk, vagy éppen küzdünk még most is, de folyamatos a haladás előre, neked is van kiút tervezve, csak végig kell lépkedned rajta. Az imakérésed most az első olyan lépés volt, melyet megtettél, és talán egyben a legnehezebb is. De itt ne állj meg! Nézz Istenre, mutatja az utat! És ha bármilyen kérdésed, kérésed van, akkor itt vagyunk mi is, hogy támogassunk ebben! Légy bátor, ne hidd el, hogy nem fog menni, ne hidd el, hogy szégyenkezned kell, hogy majd kinevetnek ezért, mert ez mind hazugság! Csak azért mondja ezeket az Ördög neked, hogy ne merj továbbmenni. De minél bátrabb vagy, annál gyorsabban fogsz haladni!

Isten adjon neked erőt és áldja meg az életedet, amiért imakéréseddel másoknak is erőt adsz!

Pál

2018. augusztus 15., szerda

Az Óember és a démoni kísértés közötti különbségek

Amikor az Úr megszabadít a démonikus fogságból, még akkor is ott van az Óember, akit meg kell kötözni. Hogy miben különbözik a kettő? Én az alábbi tapasztalatokról tudok beszámolni a gyakorlatban:

Démonok fogsága alatt ha nem kaptam meg a szükséges pornó adagomat, akkor depressziósabb, agresszívabb lettem. Amikor már csak az Óemberrel küzdöttem, akkor ha nem kaptam meg az adagot, akkor győzelemként éltem meg és erőt adott.

Démonikus befolyás alatt minden gondolatom erről szólt, ha csak megláttam egy nőnemű lényt az utcán. Az Óember szemét mér le lehetett venni a látványról, és 1-2 pillanat múlva már elmúlt a gondolat.

Démonikus befolyás alatt a környezetemre is sokkal jobban hatott az állapotom. Veszekedések, depresszió stb. Az Óemberrel való küzdelem alatt ez már nem annyira volt jellemző.

Azért fontos a kettő közötti különbséget megérteni, mert a démonoktól csak az Úr tud megszabadítani, nekem annyi a feladatom, hogy kérjem, könyörögjek hozzá és csak arra figyeljek, hogy minél közelebb kerüljek Istenhez. Amikor az Óemberrel küzdök viszont, akkor már tőlem is komolyabb erőfeszítéseket vár az Úr, mert ezekkel a próbákkal és győzelmekkel tud megerősíteni annyira, hogy utána képes legyek ellenállni a kísértéseknek.


2018. július 30., hétfő

elkezdek mesélni I.

Kedves Olvasók!

Az elmúlt hetekben többször is leveleztem a blog vezető – szerkesztőjével, Saulus Pállal. 
Ennek a levelezésnek lett az a végkifejlete, hogy immáron én is azok közé tartozom, akik nemcsak 
a blog olvasói köréhez tartoznak, hanem írnak is bele. 

Az én „témám”, kicsit eltér a blog eredeti témájától. De azért sok hasonlóságot lehet felfedezni 
a két probléma között.
Több, mint három éve homoerotikus vágyakkal küszködöm. 
Házas vagyok, és két kisgyermeket nevelünk. A nevemmel ellentétben (amely nem titkoltan álnév) nő
vagyok, s mindemellett huszonéves teológus hallgató.

Jöhet hát a kérdés, micsoda dolog az, hogy egy házas, ráadásul teológus homoerotikus vágyakkal 
küszködik. Hát, az az igazság, hogy ezt a kérdést én is többször feltettem. Olykor hitetlenkedve, 
olykor dühösen, hogy ilyen nincs. De hát sajnos mégis. És ennyi idő kellett ahhoz, hogy most 
eljussak odáig, hogy ez ellen most már tenni kell valamit.
A Pállal való levelezésünkben volt egy számomra nagyon hangsúlyos gondolat, 
amit most szeretnék megosztani: „Írd le a blogon, amit csak szeretnél. Ezzel segítesz másoknak, 
mert látni fogják, hogy nincsenek egyedül és mernek nyitni, elkezdenek végre valakivel beszélni a 
problémájukról. Ez a legnagyobb baj, hogy a gondjainkkal szeretünk bezárkózni, 
ugyanis így nem lesz megoldás.
Hát, ez az, ami most arra motivál, hogy írjak. Nem tudok okosakat mondani, mert nem tartok ott, 
hogy gyógyult emberként azt mondjam, Jézus megszabadított az engem kínzó vágytól, 
így már nincs kérdésem, minden tökéletes. Imádkozom ezért, hogy adjon Isten szabadulást, 
hogy változzak meg, hogy tudjak, szentebb életet élni.
Nehéz dolog a vágyainkkal bánni. Ez akár arra sarkall bennünket, hogy pornót nézzünk, 
akár arra, hogy más nemű ember után vágyakozzunk. És hiszem, hogy az már egy szint, 
ha tudunk ellenállni. De úgy gondolom, hogy a valós és teljes gyógyulás az, ha helyreállít 
bennünket az Isten. Közös vágy hajtja a pornó nézést és a homoerotikus vágyat: 
mégpedig az intimitás iránti vágy. 

Ésszel tudom és értem, hogy ez azért van, mert nem vagyunk elég szoros kapcsolatban Istennel. 
Ha elég szoros lenne a kapcsolat, akkor nem éreznénk betöltetlennek a hiányainkat. 
Legalábbis most így gondolom. Mind a két vágy egy Isten szerinti vágy eltorzulása. 
A cél pedig, hogy maga az irány változzon, hogy ne a képernyőn, vagy egy kapcsolatban keressük 
a ki-és megelégülést, hanem az Atyával való szoros kapcsolatban. Tudva azt, hogy Ő szeret bennünket
a legeslegjobban.
Szeretnék én is bezárkózni a vágyammal. Szeretném, ha ezt csak úgy jó mélyen el lehetne ásni 
magamban, és képesnek lenni arra, hogy ne foglalkozzam vele. 
De már többször is elnyomtam, és újra és újra visszatért. Elemi erővel hatott rám, és nem tudtam vele 
mit csinálni. A cél érdekében kezdek el most írni. S szeretnék mindenkit bátorítani, ha hasonló 
küzdelme van, bármilyen témát illetően, írjon bátran róla. Én bármikor szívesen elolvasom. 
Az alábbi email címre tényleg bármikor írhat, aki úgy érzi, megkönnyebbülne tőle:  
elkezdekmeselni@gmail.com (minden nap elolvasom, és igyekszek max 48 órán belül reagálni is)
Illetve a blogon el fogok kezdeni egy olyan sorozatot, ami új színt visz bele. Szeretnék arról írni, 
hogy mit jelent Jézus követése, mit jelent a megtérés, és, hogy miért van olyan égbe kiáltóan nagy 
szükségünk a Szent Lélekre.
(Nem árulok zsákba macskát: református vagyok, de járok baptistákhoz és katolikusokhoz is, 
így ezeknek a felekezeteknek a gondolatai is hatással vannak rám. Az általam leírt gondolatok 
e felekezetek teológiájának keveréke)

2018. június 27., szerda

Önkielégítés és kötődés

Kedves Olvasó!

Találtam egy cikksorozatot a szexualitás hormonális működéséről, és azt hiszem rájöttem valamire, ami segíthet neked is. http://biztosut.blogspot.com/2012/06/gyorstalpalo-kurzus-szexhormonok.html
Ebből kiragadnám azt, ami most minket érint. Orgazmus közben oxytocin szabadul föl, ami mint kötődési hormon összeköt azzal, akivel ez éppen történt. Beíródik a memóriába, és nem lehet kivenni onnan többé. Na itt a gond! Ha valaki önkielégítés közben valaki mással való együttlétről fantáziál, akkor ehhez a képsorhoz fog kötődni. Minden egyes alkalommal ezt erősíti meg. Úgyhogy lenne egy javaslatom, nálam is jelentős előrelépést hozott. Erőltessük meg a gondolatainkat a házastársunk irányába önkielégítés közben. Nagyon nehéz, fárasztó, nem olyan nagy katarzis orgazmuskor, de lelkileg át fogja írni nekünk azt, amit kell.

Végül egy utolsó javaslat. A Biblia nagyon sok helyen ír arról, hogy imával és böjttel forduljunk az Úr felé. Na most ebből rendszerint az imát tartjuk, a böjtöt kevésbé. Derek Prince egyik könyvében olvastam, hogy a böjt ugyanolyan fontos, mint az ima. Akkor hát miért nem gyakoroljuk jobban? Elhatároztam, hogy én is heti egy böjtöt tartok, ahogy ő. Több mint 1 évig csináltam, amikor is már azt éreztem, hogy nincs jelentősége az életemben, ezért ma már "csak" fontosabb döntések, események előtt tartok hosszabbat. De az az egy év nagyon megerősítette a lelkemet, olyan érzés, mintha bármit le tudnál győzni. Próbálj ki valami hasonlót, mert hasznos.

2018. június 23., szombat

A melegekről - Vekkeres Teofil blogajánló

Nemrég Isten az életembe sodort egy meleg férfit. Illetve nem meleg. Illetve nem tudjuk. Engem sosem érintett a téma, mert kimondottan ellenkezik a véleményemmel, a férfiak érintésétől is kiver a frász. A saját barátom ha vállamra tette a kezét, akkor rosszuk éreztem magam, kirázott a hideg. Lehet, hogy homofób vagyok? Akkor mégis érint a téma? Vagy csak bennem is bujkál valami, amit így próbálok elnyomni? Feleségem legjobban attól fél, hogy egyszer hazajövök és azt mondom, meleg vagyok. Pedig semmi ilyesmire nem érzek magamban hajlandóságot. Lehet, hogy csak ő érzi bennem én meg nem merem bevallani magamnak? Vagy csak túl sok ilyet hallani mostanában?

Bizony, ez a kérdés nem egyszerű, kibogozni pedig azért sem könnyű, mert még mindig tabunak számít. Tabu a szexről nyíltani beszélni - pláne ha vallási közösség tagja vagy -, ezen belül pedig még nagyobb tabu a homoszexualitás. Szerencsére vannak emberek, akik felvették ez ellen a harcot.

Vekkeres Teofil pont erről ír blogot. Ő maga meleg volt, az után keresztény lett és felesége lett. Lehetséges egyáltalán ez? Elmondása szerint igen. Sőt, ismer több olyan embert aki szintén eljutott idáig. Ha felkeltettem érdeklődésedet, akkor olvasd el a blogját, nagyon tanulságos! De még mielőtt megosztom a linket, hadd tegyek fel ide még egy-két idézetet a blogról, csak hogy még jobban felcsigázzalak:

"Sodoma férfiai mind meg akarták erőszakolni a vendégeket, és Isten, nem csupán e gonoszság miatt, de e miatt is, elpusztította a várost."

"Bár tudom, hogy a változás Isten által lehetséges, és örülök neki, ha valaki ezt tapasztalja, és azt is mondom, hogy megtérésem után azt vártuk a feleségemmel, hogy soha többé nem lesz olyan gondom, de sajnos hosszú távon nem így lett. Voltak olyan időszakok, hogy annyira zavart ez, és kiáltottam az Úrhoz, hogy vagy vedd ezt el tőlem, vagy engedje meg, hogy meghaljak. Az egyik sem történt, és még mindig itt vagyok."

"ex-melegek tesznek arról bizonyságot, hogy az Úr és a testvéreik segítségével mégis megszabadultak, megváltoztak, boldog házasságban élnek - erős!"

És akkor jöjjön a várva várt link: https://lmbtremeny.blogspot.com

Nomore-nak

A minap egy imakérést kaptam, de nem volt benne túl sok adat. Egy fiktív e-mail cím és egy álnév, valamint az egyszerű üzenet:

Ki akarok kerülni a pornófuggőségből!

Mivel írni nem tudok neked, ezért itt szeretnék üzenni:

Szia!

Nagyon örülök, hogy rászántad magad és írtál nekünk, ez az első lépés! Imádkozunk érted és hiszem, hogy Isten segít a változásban. Ha van kedved, akkor töltsd ki a honlapon található beszámolónkat is, saját példáddal sok erőt adhatsz másoknak, akik ugyanebben a cipőben járnak: http://pornofuggokeresztenyek.blogspot.com/p/masok-beszamoloi.html

Ha szeretnéd, akkor szívesen segítek akár levelezés útján, akár skypon is, hogy merre tovább. A lényeg, hogy lépj ki a sötétből, ne hagyd, hogy magadba fordulj, mert akkor nem fogod látni a megoldást. Van megoldás, egyre többen vagyunk, akik túl vagyunk a problémán! Isten segítségével tudunk segíteni rajtad is! Csak légy bátor, és ha máshogy nem megy, legalább álnéven írj nekünk!

Pál

2018. június 19., kedd

Mi lesz, ha nem lesz jó vele a szex?

Egy világi barátommal beszélgettem minap, és egy másik bejegyzés írása közben gondoltam arra, hogy talán hasznos lenne megosztani veletek is egy kis részletet a beszélgetésből. Sok nem keresztényt, de még talán a keresztényeket is foglalkoztatja ez a kérdés: ha nem fekszünk le valakivel a házasság előtt valakivel, honnan tudom, hogy működni fog-e a szex?

Történt tehát, hogy barátommal beszélgettünk a kislányomról, hogy milyen elvek mentén fogom tanítani. Elmondtam neki, hogy a feleségemmel szeretnénk vele megértetni, hogy miért nem jó a házasság előtti szex. Persze azonnal jött a kérdés, hogy ha két ember nem próbálja ki egymást, akkor honnan tudja, hogy működik-e közöttük majd a szex. Bár válaszoltam neki, de most tudom igazán összeszedetten leírni. Nekem életemben csak két szexuális kapcsolatom volt eddig. A feleségem, és előtte egy másik nő, akit hívjunk most az exnek. Feleségemmel mindig is jó volt a szex, előtte és utána is, volt rengeteg érzelem közöttünk, de házassághoz közeledve azt éreztük, hogy kicsit meg kellene újítani a kapcsolatot, szerettük volna átélni kicsit, hogy milyen lett volna Isten szerint megtervezve egybekelni, úgy, hogy még nem történt közöttünk semmilyen testiség. Éppen ezért fél évvel az esküvő előtt abbahagytuk, a nászéjszakáig nem történt közöttünk semmi. Nos, életünk legjobb döntése volt. Olyan minőségi különbség van a kettő között, hogy azt leírni sem lehet. Szabadon, tudva, hogy a másik szeret annyira, hogy ha "becsúszik" egy gyerek, akkor sem fordul el, hogy ez a normális menete a dolognak, hogy házasként mindenkinek természetes az, hogy mi együtt vagyunk szexuálisan is... Egészen más. Nem tudok rá jobb szót, sokkal felszabadultabbak azóta az együttléteink, ráadásul az idő előrehaladtával egyre minőségibbek és mélyebbek az érzelmek, így napról napra jobban élvezzük.

Minderre persze lehet azt mondani, hogy persze, hiszen előtte is azért jó volt, kipróbáltuk egymást, így biztosra mentünk. Jogos. De pont ezért keverem most bele a történetbe exemet. Vele még gimi alatt ismerkedtem meg, az első is ő volt. Nem hagyott mély nyomot. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy hát nem túl jók az együttléteink, de nem igazán tudtam az okát, azt hittem én nem értek hozzá, vagy ilyesmi. Egy évig jártunk, de emlékszem rá, hogy azon kívül, hogy szexuálisan ki akartam elégülni, más nem ösztönzött arra, hogy csináljuk. Aztán szakítottunk, és ilyenkor azért vannak mégiscsak érzelmei az embernek, hát történt közöttünk egy amolyan búcsúszex féle még a szakítás napján. Na az nagyon jó volt, még ő is megjegyezte, hogy bárcsak ilyen lett volna mindegyik. És most jöttem csak rá, hogy mi volt a különbség. Egyedül azon a napon éreztem valamit vele kapcoslatban. Egy éven keresztül nem volt érzelem közöttünk, igazából nem is tudom miért voltunk együtt. Nekem trófea volt, mert egy évvel idősebb, neki meg ha jól tudom testileg jöttem be, mert a vékony sportos fiúkat szerette. Azt hiszem ezen kívül semmi más nem tartotta össze ezt a kapcsolatot. A búcsú napján mégis nehéz volt, mégiscsak együtt töltöttünk egy évet, és feljöttek benne és bennem is érzelmek. Ez az egyetlen együttlét, amire emlékszem, ez hagyott egyedül nyomot bennem, semelyik másik. És még ez sem hasonlítható össze egyetlen feleségemmel eltöltött együttlétünkkel.

Hogy mi a tanulság? Ha van érzelem, működik a szex. Pont ezért nagyon fontos, hogy olyan emberrel házasodjunk össze, akit szeretünk és ő viszont szeret. A szerelmet a szex pecsételi meg, de ha igazán felszabadultan szeretnénk ezt a pecsétet, akkor csakis házasság után tesszük meg, mert előtte mindig ott lesz a félelem, hogy mi van akkor, ha nem is ő az igaz, mi van akkor, ha becsúszik a gyerek és nem tart ki mellettem... Aki vár rám pár éven keresztül, hiába nem kapja meg tőlem a testiséget, aki ezek után ki meri tudja és boldogan mondja ki az igent, ami egy életre szól, na ő az, akivel olyan jó lesz a szex, amilyen senkivel sem lehet!

Zárszóként pedig megemlíteném, hogy van egy műsor a tévében, amelyik egy vallási közösség fiataljait mutatja be az eljegyzéstől a házasságig. Mindig irigykedve nézem őket, hogy milyen csodálatos lehet ez az időszak, milyen fegyelmezetten várják ki a beteljesülést. Milyen jó lehet, amikor egy évek óta várt pillanat bekövetkezik, amiért mindketten annyit dolgoztatok, azzal, akit a legjobban szeretnek! És utána ezt a pillanatot annyiszor élik át újra és újra, ahányszor csak akarják! :) Na ez az igazi szex!

Aki pedig nem hiszi el, hogy ez lehetséges, annak csak annyit tudok mondani: én sem hittem el, hogy a pornótól, és pláne az önkielégítéstől meg lehet szabadulni. Ma meg ott tartok, hogy már nem is gondolok rá. Könnyű volt? Nem. De megéri. Persze sokszor egyszerűbb hátat fordítani és azt mondani, á, biztosan kamuzik csak, ez nem normális, ellent mond az ösztönöknek... Nos, szerintem az embert az különbözteti meg az állattól, hogy már nem az ösztönei irányítják.