2012. december 31., hétfő

Szégyenérzet - ördögtől való!

Korábban hallottam egy tanítást a gyülekezetünkben, ahol azt mondták, hogy a szégyenérzet nem jó, Isten nem akarja, hogy szégyenkezzünk. Először nagyon furcsállottam a dolgot, hiszen a szégyen a lelkiismerettel kötöttem össze. Abból indultam ki, hogy ha szégyellem magam, akkor még van bennem legalább egy kicsi jó, ami ellenzi a bűnös tetteket. Csakhogy tévedtem...

A bűn utálata nagyon is helyén való, azonban nem mindegy hogyan dolgozzuk fel. Biztosan mindannyian éreztünk már szégyent, a legkisebb pironkodástól kezdve egészen addig, amikor legszívesebben a föld alá süllyednénk. Nos bármilyen erős is ez az érzés, egyvalami biztos: arra ösztönöz minket, hogy titokban tartsuk. No ezzel van a gond! Ahogy a Példabeszédek 10. fejezete is mondja "Aki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az". A folyamatos titkolózás, megtévesztés egyre mélyebbre süllyeszti az embert, ráadásul a paráznaság vétke mellett immáron a hazugság is gyötörhet.

Mi akkor hát a teendő? Mondjuk el mindenkinek, akinek csak lehet? Bizony hajlamosak vagyunk átesni a ló túloldalára. Amikor végre elhatározzuk, hogy beszélünk a gondjainkról, és végre sikerül is rászánni magunkat, gyakran előfordul, hogy nem pontosan azt a választ kapjuk, amire számítottunk. esetleg nem tudunk még teljesen nyíltak lenni, ezért még egyszer beszélni szeretnénk róla. Emlékszem még, hogy közel 16 éve a maszturbáció szégyenérzete miként próbált bolondnak beállítani az osztálytársaim előtt. Próbáltam célozgatni rá, ha kettesben maradtam egy-egy felebarátommal, hogy gondjaim vannak. féltem megnyílni teljesen, de tudni akartam, hogy nekik is van-e olyan problémájuk, mint nekem. Olyan zavaros mondatokat raktam össze, mint pl.: "Olyasmiről szeretnék beszélni veled, ami... hát tudod... minden embert érint.". Emlékszem olyan esetekre is, hogy egy házibuliban sötétben ültünk egy lánnyal, és el akartam neki mondani a dolgot, de a vége fél órás habogás lett. Arra próbálok rávilágítani, hogy ha végre elszánjuk magunkat a megnyílásra, nem az a megoldás, hogy fűnek fának "dicsekszünk" a vétséggel. Keressen valakit, akiben megbízunk, és vele beszéljük át részletesen. Ahogy Salamon is mondta: "A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes." (Példabeszédek 10:19)

És hogy kit válasszunk? Mostani tapasztaltabb fejemmel már biztosan nem úgy járnék el, mint korábban. Ha vétkezek - legyen az bármilyen vétek - először Istennek mondom el. Leteszem elé a teljes történetet, kimondok minden egyes szégyellt szót. Ez már kicsit megkönnyíti a lelket. Utána pedig megkérem, hogy segítsen rajtam, mutasson utat. Volt már olyan, hogy az ige olvasásán keresztül kaptam választ, de volt olyan is, hogy úgy éreztem, el kell mondjam a feleségemnek. Ekkor rajta keresztül szól. Ha őszintén figyelünk Istenre, meg fogja mutatni azokat a teendőket, amelyek a boldogulásunkhoz szükségesek. Ha pedig úgy érzed, hogy kevés a hited, keress olyan valakit, akinek több van nálad, és Isten rajta keresztül is utat tud mutatni! A legfontosabb a hit, anélkül csak félmegoldások születhetnek. Példabeszédek könyve 16:3 - "Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid"

Találtam egy blogot, ahol nagyon jó bejegyzés készült a szégyenérzetről. A bejegyzést itt találhatjátok: http://godislove.blog.hu/2012/04/11/szegyenerzet_1 Érdemes elolvasni és megfontolni a leírtakat.

A dolog lényege tehát, hogy a szégyenérzet korántsem jó. Még egy mindenki által ismert történet jutott az eszembe, amelyik jól mutatja, mennyire messze taszít minket Istentől. Ádámról és Éváról van szó. Ők voltak az első bűn elkövetői, és szégyenükben rögtön elbújtak? Hogy mit értek el mindezzel? Isten nem tudott rajtuk azonnal segíteni, hiszen előbb meg kellett keresnie őket... Na de várjunk csak! Isten nem látta volna őket? Hogy is volt ez? Mózes I. könyv 3. fejezet:

6 - És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.

7 - És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
8 - És meghallák az Úr Isten szavát, aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
9 - Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
10 - És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
11 - És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?

Jól látható, hogy Isten arra várt, hogy az ember megvallja neki bűneit, és ez a dolog lényege! Ezt kell tenned neked is, hogy megszabadulhass, a többi csak ez után következhet.

2012. december 30., vasárnap

Segítsetek!

Keresek olyan angol és német nyelvtudással rendelkező olvasókat, akik cikkek, videók lefordításában segítségemre lennének. Természetesen semmiféle teljesítmény-elvárás nincs, amennyi az időbe belefér, illetve amennyire van kedvetek, annyit kellene lefordítani. Éppen ezért annak is örülök, ha több vállalkozó szellemű jelentkező is akad, mindenkinek találunk munkát :). Sajnos honoráriumot nem tudunk felajánlani, mert egyelőre karitatív alapon működik az oldal, viszont sokaknak segíthettek ezzel! Kérlek, hogy jelentkezéseteket a saulus.pal@gmail.com címre küldjétek meg. A segítsége(ke)t előre is köszönöm!

2012. december 28., péntek

Átalakulás

A blogot a napokban átalakítom. Bízom benne, hogy gyorsan végzek a munkálatokkal, de addig könnyen lehetséges, hogy bizonyos menüpontok nem lesznek elérhetőek, esetleg nem megfelelően működnek. A kellemetlenségekért elnézéseteket kérem!

2012. december 15., szombat

A szexuális bűnök káros társadalmi hatásai

Találtam egy nagyon jó cikket. Ennek címe: A szexuális bűnök káros társadalmi hatásai. A címre kattintva az egész elolvasható, azonban én kiemelném azt a részt, mely a Bibliára hivatkozik.

Paráznaság (2Móz 20:14; 5Móz 22:23–24; Róm 1:29; 1Kor 5:1–13; 6:9–20): minden szexuális kapcsolat, amely egyetlen, másnemű személlyel az egész életre kötött házasság szövetségén kívül történik, paráznaság – akkor is, ha a szexuális aktus nem megy teljesen végbe, sőt akkor is, ha akár csak a szívben vagy a tekintetben elkezdődik (Mt 55:27–30).

Házasságtörés (3Móz 18:20; 5Móz 22:22): házasságban élő személy szexuális kapcsolata házasságon kívül; házasságban nem élő személy szexuális kapcsolata házasságban élő személlyel.

Válás (Mt 5:31–32; 19:3–9): a házasság indokolatlan felbontása. Az elválás jogos indoka az Újszövetségben csak a másik fél házasságon kívüli kapcsolata lehet (Mt 5:32; 1Kor 7:10–17). Minden más okból történő elválást Jézus házasságtörésnek, paráznaságnak minősített.

Bujálkodás minden természetellenes, perverz szexuális cselekedet, akár házasságon belül is – házasélet menstruáció idején (3Móz 18:19; 20:18), természetellenes szexuális aktus, vérfertőzés (3Móz 18:6–18; 1Kor 5:1–5), nudizmus, pornográfia (film, video, könyv stb.) (Mt 5:27–30), prostitúció (5Móz 23:17), nemi erőszak (5Móz 22:24–27) stb.

Egyéb súlyos perverzitások homoszexualitás (3Móz 18:22,29; 20:13; Róm 1:24–27; 1Kor 6:9) szodómia (2Móz 22:19; 3Móz 18:23-29), transzvesztitizmus (5Móz 22:5) és minden hasonló perverzitás, fajtalanság.

Tisztátalanság (3Móz 15:2; 3Móz 15:16–18; 5Móz 23:9–11; Róm 1:24; Gal 5:19): ide elsősorban az önkielégítés tartozik.


És most jöjjön egy beidézett szakasz, ami illik a blog alaptémájához:

2012. december 13., csütörtök

Mark Gungor: Az első számú kulcs a hihetetlen szexhez

Most különösebb kommentár nélkül szeretnék ajánlani egy nagyon jó filmet. Mark Gungor ebben a filmben arról beszél, hogy hogyan kell megélni a jó szexet, hogyan lehet keresztényként olyan szinteket elérni, amit Isten nélkül soha nem élhetünk át. Nagyon tanulságos!


Hogyan tovább?

Az elmúlt egy hét nagyon izgalmas volt. Biztosan sokan értesültetek róla, hogy a velvet felfigyelt a blogra egy rövid cikk erejéig (valószínűleg a korábban említett kritizáló blognak köszönhetően). Mindez azt eredményezte, hogy a cikk megjelenésének napján kb. 12 ezres nézettséget értünk el, emellett számos személyes levelet bejegyzését, és más oldalak savazását kaptam. Elég érzékenyen érintenek azok a megjegyzések, amik más helyekről származnak, de feleségem tanácsára már nem foglalkozom velük, nem is reagálok rájuk. Még szerencse, hogy ilyen helyzetekben ő mellettem van, nagyon kellenek a támogató szavai!

A viszontagságos idő ugyanakkor rávilágított arra, hogy a keresztény világnak - és ha lehet hinni a velvetnek, akkor a magyar társadalomnak különösképpen - nagy szüksége van a szexuális téren való iránymutatásra. Eszembe jutott, hogy a blog törekvéseit talán komolyabb szintre kellene emelni, elhatároztam, hogy beszélek róla egyik vezetőmmel, és esetleg ha egyetértenek, akkor ők is közreműködhetnének az itt megfogalmazott célok elérésében. Amint ezt a gondolatot kimondtam, hirtelen megváltoztak a dolgok. Hirtelen újabb, sokkal intenzívebb kísértést kaptam, mint az előtt. Ennek egyik kiemelkedő pontja volt, amikor egy régen látott, rám nagy hatást gyakorolt filmre kapcsoltam véletlenül. A film címe Boncasztal (Pathology), és nem ajánlom senkinek, hogy megnézze! Olyan beteg szexualitás van benne, amilyet én még életemben nem láttam, de a legfurcsább az volt, hogy alig bírtam elkapcsolni róla a tévét. Az is meglepett, hogy még a feleségemre is hatást gyakorolt egy pillanatig, kicsit megsértődött, amikor inkább aludni invitáltam. Azután beszélgettünk erről, és bizony rá kellett jönnünk, hogy ma már egy-egy film hihetetlen veszélyeket rejthet magában, így nagyon meg kell válogatnunk mit nézünk.

A nehézségek második hulláma az volt, amikor semmi sem jött össze. Most gyártjuk az ajándékokat, illetve a szabadság alatt néhány orvosi vizsgálatot is el akartam végeztetni (allergiateszt, ilyesmi), de az orvosok 1 hónapos szabadságra mentek (az összes általam keresett...), a ajándékok pedig nem pont úgy sikerültek, ahogy elterveztük. És ha mindez még nem lett volna elég, a héten kiderült, hogy az összes jól fizető maszek munkám kb. fél hónapot késik, ami anyagilag azért nem mindegy! Ezekre az eseményekre külön-külön még nem figyelnék fel, de hogy így egyszerre, és pont egy ilyen határozott cél megfogalmazását követően, bizony ez nem véletlen! Közben pedig a vezetővel való beszélgetést egyre csak halogattam, és gyengült bennem az elhatározás is.

Tegnap este lefekvéskor végiggondoltam a történteket. Azt tudtam, hogy a jó és hasznos ügy mindig nagyobb ellenállást kap, viszont bizonytalanságot éreztem. Kételkedtem magamban, és kételkedtem abban, hogy most Isten mellettem áll. Mint mindig, amikor bizonytalanságot éreztem, most is imával próbáltam rendet teremteni. Kértem Istent, hogy ha tényleg szükség van a blogra, vagy még annál is tovább kellene lépni, akkor adjon nekem több elszántságot, erősítse meg bennem a hitet, mert nélküle nem fog menni. Emellett kértem tőle, hogy adjon nekem erőt ellenállni a kísértésnek, mert nem szeretnék visszaesni.

Ma reggel már úgy ébredtem, hogy biztos vagyok a dolgomban, és beszélek, akikkel kell! Megkaptam a lökést, az elhatározást, már csak a tényleges tetteket kell mellé raknom. Csodálatos ez az érzés és tudom, hogy az Úrtól van. Hamarosan nagy változások lesznek! Azoknak pedig, akik megpróbáltak eltéríteni az útról - legyenek emberek, vagy szellemi lények - üzenem, hogy jól vagyok, és Isten segítségével ki fogok tartani bármit is sugallnak, mondanak, vagy tesznek!

2012. december 9., vasárnap

Új dizájn?

Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy a blog célja a reménykeltés és az útba igazítás, ugyanakkor kicsit sötétre sikerült a dizájn. Nem túl lehangoló? Szavazást tettem közzé, várom a véleményeket. :) Akiknek pedig részletes véleménye van, azok kommentben, vagy e-mailben írjanak nekem! Szívesen veszek minden kritikát és ötletet.