S szeretném köszönetemet kifejezni a cikk fordítójának.
EGY LÁNY LEVELE PORNÓFÜGGŐ APJÁHOZ
Határozott, talán túlságosan is erős levelet publikált a Catholic Link: egy lány levelet írt pornót néző édesapjához. A már házasságban élő hölgy számára jól láthatóan óriási fájdalmat és törést okozott apja pornófogyasztása. Vajon túlságosan erős a reakció, vagy teljesen egyetértetek vele? Bátran írjátok meg véleményeteket, tapasztalataitokat!
Kedves Apa,
Először is szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek, és megbocsátottam neked azért, amit ez az egész helyzet okozott az életemben. Egyúttal szeretném, ha tudnád, hogy a pornód milyen kihatással volt az életemre. Talán azt gondolod, csak rád volt hatása, vagy csupán a kapcsolatotokra anyával. De az az igazság, hogy mély nyomot hagyott bennem és a testvéreimben is.
Körülbelül 12 éves lehettem, amikor megtaláltam a pornót a számítógépen, pont amikor kezdtem felnőtté válni. Először is elég álszent dolognak tartottam, hogy miközben próbálsz arra nevelni, hogy figyeljek oda, hogy milyen filmeket nézek, közben rendszeresen ezzel a szeméttel szórakoztattad magad. Emiatt a beszélgetéseink az értékes időtöltésről gyakorlatilag elvesztették jelentéstartalmukat.
A pornográfia miatt tudatában voltam, hogy nem anya volt az egyetlen nő, akit megnéztél. Tudtam, hogy másokat is megbámultál, amikor elmentünk valahová. Emiatt azt hittem, minden férfi más nőket bámul, és ezért nem bízhatok bennük. Elkezdtem bizalmatlanságot és ellenszenvet érezni a férfiak iránt, amiért így viszonyulnak a nők felé.
A visszafogottságot illetően próbáltál arra tanítani, figyeljek az öltözékemre, hiszen ez hatással van a környezetemre, és attól vagyok értékes, ami belül vagyok. A tetteid viszont azt sugallták, hogy csak akkor lehetek szép és elfogadott, ha úgy nézek ki, mint a címlapokon és pornófilmekben szereplő lányok. A tanácsaid emiatt semmit nem értek, csak még jobban feldühítettek.
Ahogy telt az idő, ezek az érzések csak még jobban felerősödtek bennem napjaink kultúrája miatt, miszerint a szépség egy olyan dolog, amit csak akkor érhetsz el, ha úgy nézel ki, mint “ők”. Ezáltal egyre kevésbé bíztam benned, mivel a tanácsaid egyáltalán nem tükrözték tetteidet. Egyre jobban kételkedtem abban, hogy valaha is találok egy férfit aki majd elfogad és szeretni fog engem azért, aki vagyok, nem csak egy szép arcért.
Amikor átjöttek a barátaim, azon gondolkodtam, vajon rájuk hogyan tekintesz? Mint a barátaimra, vagy mint a nőkre, akikről fantáziálhatsz? Egy lánynak sem kellene ilyeneken gondolkodnia azzal az emberrel kapcsolatban, akinek állítólag védenie kellene őt és a többi nőt az életében.
Aztán találkoztam egy fiúval. Szinte azonnal rákérdeztem, ő is küzd-e a pornográfiával. Hálát adok Istennek, hogy az ő életét nem fertőzte be ez a dolog. Viszont ettől függetlenül voltak nehéz pillanatok a mélyen gyökerező bizalmatlanságból kifolyólag, amit a férfiak iránt ekkorra éreztem.
Igen, a pornód hatással volt a férjemmel való kapcsolatomra még évekkel később is.
Ha csak egy dolgot mondhatnék neked, az a következő lenne: A pornó nem csak a te életedre volt kihatással; hanem mindenkiére a környezetedben, méghozzá olyan módon, amit nem hiszem, hogy valaha teljes mértékben meg fogsz érteni. A mai napig hatással van rám, ahogy belegondolok, milyen hatással van társadalmunkra. Rettegek a naptól, amikor majd a pornó miatti hatalmas önzésről kell beszélgetnem az én édes kisfiammal. Amikor majd elmondom neki, hogy a pornó, mint szinte minden bűn, sokkal több emberre van hatással, mint csupán önmagunkra.
Ahogy már leírtam, megbocsátottam neked. Nem győzök elég hálás lenni azért, amit Isten az életemben végrehajtott ezen a területen. Ez egy olyan területe az életemnek, amivel a mai napig küszködök időről-időre, de nagyon hálás vagyok Isten kegyelméért, és a férjem szeretetéért.
Szeretettel, a Lányod
*A témára való tekintettel a levél névtelenül lett közzétéve.*
u.i.: Ha lenne megjegyzésetek a cikkhez, akkor azt tisztességi okokból a 777 blogon tegyétek
